Kezdõlap / Blog /

Archívum: 2007. szeptember

Japán jen-alapú lakáshitel az ászok ásza?

Verhetetlen kamatú japán-jen alapú hitelekkel rukkolt elõ az egyik legnagyobb hazai pénzintézet, várhatóan lavinát indítva el, és a többi hazai bank termékfejlesztõit is magával rántja, de közel sem kockázatmentes ez az új deviza alapú finanszírozási forma!

Szeptember 3.-a óta lehet már kishazánkban is jenalapú devizahitelt felvenni,(KALKULÁLJON) ami köztudottan a nemzetközi hitelpiacok aduásza. Japánban a jegybanki alapkamat mindössze 0, 5%, ez teszi a jen-t ilyen vonzóvá a hitelpiac részvevõi számára, és emiatt tudja még a hazánkban oly népszerû svájci frankot (2, 9%) is két vállra fektetni a negatív kamatversenyben.

Veszélyes

Az elõnyös oldalát már kifejtettük, akkor most lássunk hozzá a veszélyek ismertetésének! A jen, a fejlett világ legnagyobb árfolyam ingadozását produkáló devizája, melynek legfõbb oka éppen az alacsony kamatokra vezethetõ vissza. A világ tõzsdei spekulánsainak az úgynevezett carry trade játéka, azaz alacsony kamatra felvett hitel más országokban való, hosszabb távú befektetése, részvényekbe való átcsoportosítása kétféleképpen sülhet el: 1. Jól 2. Rosszul Ha a kettes variáció jelentkezik, akkor befektetõink eszüket vesztve szabadulnak meg a hitelbõl vásárolt részvényeiktõl, befektetéseiktõl és abból jent vásárolnak, ami váratlan jenerõsödésekhez vezet. Ennek mértéke elérheti a 20-40%-ot is, ami a jenben felvett lakáshitelek következõ havi törlesztõ részleteit iszonyúan megemelheti!

Kinek ajánljuk?

Annak semmiképp sem, aki a felvenni kívánt összeg részleteit svájci frankos konstrukcióban kiszámolva nem tudná fizetni kellõ biztonsággal, tehát pontosan annak a rétegnek, akiknek így éppen elérhetõvé válik egynéhány millióval magasabb hitelösszeg felvétele. Azoknak ajánljuk jó szívvel, akik kedvelik a kockázatot, unalmasnak tartják a „favorit-devizák” gyengécske árfolyamkilengéseit és azt gondolják, hogy hosszú távon, a részvényekhez hasonlóan kiegyenlítõdik a jen árfolyama is.

1 hozzászólás

Vételár biztosítás

Egyedülálló termék jelent meg a magyar biztosítási piacon EuroGAP vagy „vételár biztosítás”, amely a gépjármû káridõponti értéke és a vételár közötti különbözetet fizeti ki, lopás, elemi kár illetve totálkár esetén.

Ezt az új, egyszeri díjas, 3-év tartamra köthetõ terméket 5-évnél fiatalabb személy illetve haszongépjármûvekre kínálják.

Fontos feltétel, hogy csak az autó megvétele után 90-nap áll lehetõségünkre a megkötéshez, illetve csak casco biztosítás mellé köthetõ, és kizárólag azon kockázatokra vállal fedezetet, amelyre a meglévõ casco biztosításunk is! Tehát ha lopás casco módozatot kötöttünk a gépjármûre, akkor az EuroGap kiegészítõ biztosításunk is csak lopás módozatra fog térítést nyújtani.

Az alaptermékben nem, de a bõvített változatában még az önrészre is köthetünk biztosítást, amit a biztosítók levonnak a kárkifizetéskor (max 10%), így akár a gépjármû teljes vételárát visszakaphatjuk.

A termék árát jól pozícionálták, 3-4 ezer forint körüli terhet jelent havi lebontásban!

Szóljon hozzá!

Új biztosító: Közép-európai Biztosító Zrt.

Hamarosan alapítási engedélyért folyamodik egy új, zömében Magyar magánszemélyek tulajdonában lévõ biztosító társaság, 2,5 milliárd forintos tervezett alaptõkével. Magyarországon kívül, az egykori Jugoszlávia tagállamaiban, Bulgáriában, Romániában, de késõbb a régió más országaiban is meg kívánnak jelenni.

Valószínüleg Közép-európai Biztosító Zrt. néven jelenik majd meg a hazai palettán, a többségében Magyar magánszemélyek tulajdonában lévõ új biztosító. Az engedélykérelem PSZÁF-hez való beadását követõen, várhatóan egy éven belül elkezdhetik az érdemi munkát. Az ismertebb tulajdonosok, értesülésünk szerint: Horváth Béla (NN, Mébit, Aviva), Járai Zsigmond egykori pénzügyminiszter, MNB elnök, Vizi E. Szilveszter (MTA elnök), Kieselbach Tamás galériatulajdonos, Straub Elek (Matáv) Móricz Gábor (Kaptár Zrt.) Korányi G. Tamás (Napi).

CIG Közép-európai Biztosító Zrt. lett a társaság végleges neve, és weboldaluk a következõ címen érhetõ el:www.cig.eu

1 hozzászólás

Dolgoztassuk meg felszabaduló tõkénket!

Elõször is hivatkozni szeretnék egy korábbi blogbejegyzésemre Kamatdömping Aki olvasta ezt, vagy esetleg máshonnan értesült róla, az tudja, hogy az egy évvel ezelõtti kamatadó bevezetése elõtt iszonyatos mennyiségû pénzt raktak az emberek lekötött banki betétekbe és biztosításokba, aminek egy jelentõs része most szeptemberben fog felszabadulni.

Ezért indítottak a bankok az elmúlt hetekben ilyen iszonyatos reklámhadjáratot a médiumokban. Természetesen a különbözõ biztosító társaságok is megpróbálják kihasítani a nekik "járó" szeletet ebbõl a hatalmas tortából, erre próbálok most egy jó példát felhozni.

Egy-egyszeri díjas életbiztosításról fogunk beszélni, ami vállalati részvényekbe fektet Területileg és iparágilag diverzifikált módon, és ami természetesen már nagyon messze áll a tipikus életbiztosítástól, de a váza ugyanaz. Az alapokat kihagynám, de azért gyorsan fussuk át! Tehát, van Szja kedvezmény, van kockázati rész, amely fix 100000.-Ft plusz a befektetési egységek aktuális összegébõl áll, és nincs kamatadó.

Ezen kívül, amit tudni kell még errõl az életbiztosításról, az az, hogy zárt jegyzésû (3 hónapig jegyezhetõ), egyszeri díjas, és fix 10-éves tartamra köthetõ. Egyetlen költsége van a tíz év során, ennek mértéke 6% amit a befizetett egyszeri díjból azonnal levonnak. Visszavásárlási költség a visszavásárolt összeg 5%-a, más módosítási lehetõség azonban nincs a szerzõdében!

Tõkegaranciát természetesen vállal a biztosító, és Magyarországon egyedülálló az árfolyam-számítási módszere, ami a következõbõl áll: Az értékelési idõpontokban feljegyzett árfolyamok közül részvényenként a legmagasabb árfolyamot használják a lejárati árfolyam számításához. Ezen árfolyamok számtani átlaga adja a lejáratkori árfolyamot. Esetleges negatív hozam esetén az induló árfolyam kerül beszámításra.

Az eszközalap teljesítménye 1980. 01.-2007. 07 között, tíz éves periódusokat figyelembe véve: legrosszabb idõszak 8, 31% a legjobb pedig 22, 73%/ év volt!

Nincs kockázat-elbírálás, és nincs belépési kor felsõhatár.

A jegyzés 2007-12-14 ig. tart, úgyhogy érdemes sietni!

1 hozzászólás

Az alkusz nem adhat számlát biztosítási díjról!

Döntött a PSZÁF

Miután a kockázatot a biztosító és nem az alkusz vállalja, így ez utóbbinak biztosítási tevékenységbõl nem származhat árbevétele. Az alkusz által átvett biztosítási díj nem tartozhat az alkusz árbevételébe - tette közzé álláspontját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).

A probléma onnan ered - áll az állásfoglalásban - hogy számos alkusz a saját nevében állít ki számlát az általa átvett biztosítási díjról, és ezt a saját árbevételeként mutatja ki. Ezzel szemben a felügyelet számviteli munkabizottsága megállapította, hogy az alkusz nem állíthat ki számlát a biztosítási díjról.

A biztosítási törvény úgy rendelkezik, hogy az alkusz a biztosító kifejezett hozzájárulása, valamint az ügyfél megbízása alapján vehet át díjat. Miután a kockázatot a biztosító (és nem az alkusz) vállalja, így ez utóbbinak biztosítási tevékenységbõl nem származhat árbevétele. Így az alkusznál az átvett díj kötelezettségnek minõsül, és azt letéti számlán kell kezelni.

Szóljon hozzá!

A lakáshitel-kölcsönzõk büntetlenségért lobbiztak

Az amerikai jelzálogkölcsönzõk felelõtlenségét és az azt fedezõ washingtoni lobbykultúrát teszi felelõssé a "nem elsõrendû válságért" szerdán Londonban megjelent cikkében Barack Obama amerikai szenátor, aki a Demokrata Párt elnökjelöltje akar lenni a jövõ évi választáson.

Hiteltuszkolás

Kezdetben "jó ötlet volt" olyanok lakóingatlanhoz segítése, akik korábban nem tudtak volna lakást vásárolni. Idõvel azonban a hitelfolyósítók alacsony jövedelmû vásárlókat fizetõképesség-vizsgálat és önerõ nélküli, csábító kezdeti kamatozású - a türelmi idõszak után viszont robbanásszerûen dráguló - lakáshitelekkel "tuszkoltak olyan lakásokba, amilyeneket azok soha nem engedhettek volna meg maguknak", írta Obama a Financial Times szerdai számában.

Szinte mindenki - hitelezõk, hitelfelvevõk, befektetõk - abba a hitbe ringatta magát, hogy ez a tevékenység alacsony kockázattal jár, jóllehet valójában jelentõsek voltak a kockázatok, írta az amerikai politikus.

Megfigyelõk emlékeztetnek: számos szakértõ figyelmeztetett ugyan a nem elsõrendû - nagyrészt fizetõképesség-vizsgálat nélkül eladósodott - új amerikai ingatlantulajdonosok törlesztési nehézségeire. Az amerikai jegybank szerepét betöltõ FED 2004. júniusban emelni kezdte alapkamatát az addigi rekord alacsony 1 százalékról - most, tavaly június óta, 5,25 százalékos a Fed alapkamata -, de azt természetesen senki sem jósolhatta meg, hogy a halmozódó fizetésképtelenségek miatt mikor robban majd az egész bomba.

Lobbiztak

A tovagyûrûzõ nemzetközi hatást a fedezetlen lakáshitelekkel és a rájuk alapozott származékos értékpapírokkal kialakult, világméretûvé szélesedett tõkepiaci kereskedelem okozza, e forgalom mérete azonban még a legtapasztaltabb szakértõket is meglepte.

Obama szerint mindebben Washingtonnak is megvolt a maga szerepe: a kormány nem teremtette meg azt a szabályozói-felügyeleti rendszert, amely elejét vehette volna a válságnak. Ennek is megvan az oka: az elmúlt néhány évben, mialatt a "hitelcápák" alacsony jövedelmû családokat kergettek anyagi romlásba, a tíz legnagyobb amerikai jelzálog-kölcsönzõ összesen több mint 185 millió dollárt költött lobbizásra Washingtonban annak érdekében, hogy mindezt büntetlenül megúszhassák.

Obama szerint a lobbizás vezérelte politikával kell felhagyni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a jelenlegi helyzet ismétlõdését.

Mentõõv

A szenátor szerint a valós áldozatok azok a milliók, akik betartották a szabályokat, és egyetlen bûnük az volt, hogy olyan lakáshiteleket vettek fel, amelyekrõl a folyósítók azt mondták nekik, hogy megengedhetik maguknak. Normális esetben ezek az adósok jelzálog-refinanszírozással vagy az ingatlan eladásával elkerülhetik az ingatlanuk elvesztését. Most azonban sem refinanszírozni nem tudják adósságukat, mert senki nem ad nekik újabb kölcsönt - nincs ugyanis további, zálogolható vagyonuk -, sem eladni nem tudják házukat, mert az ingatlanpiac a mélybe zuhant, áll az elnökjelöltségért küzdõ demokrata politikus londoni cikkében.

Obama szerint az egyik megoldási lehetõség olyan alap felállítása, amely hozzásegítené a bajba került adósokat a refinanszírozáshoz vagy lakásuk eladásához. Ezt az alapot a szenátor részben azokból a büntetésekbõl töltené fel, amelyeket javaslata szerint a felelõtlen vagy csaló hitelfolyósítókra rónának ki.

Bünözõk

Barack Obama felidézte: olyan törvényjavaslatot is beterjesztett a szenátus elé, amely a jelzálog-csalókat bûnözõnek nyilvánítaná, éspedig azért, "mert azok".

MTI

Szóljon hozzá!